2.rész

Zrrr. Csörgött az ébresztőórám, mire felriadtam. Fél hét. Kimásztam az ágyból és odavonszoltam maga a tükör elé. Elég szánalmasan festettem. A szemem alatt sötét karikák éktelenkedtek a hajam, úgy állt, mint egy szénaboglya. Hát nem sokat aludtam az éjjel. Miután alaposan kiszörnyűlködtem magam az ábrázatomon továbbvánszorogtam a gardróbhoz és elkezdtem keresgélnmi valami értelmes cucc után. Nagy nehezen, nagyjából tíz perc kutakodás után találtam egy viszonylag vidámszínű bő csíkos pólót és egy csőfarmert. Felvettem hozzájuk egy hosszú nyakláncot, majd leültem a tükör elé és megpróbáltam valahogy eltüntetni az szemem alatt éktelenkedő karikákat. Aztán megigazítottam a hajam, a lehető legjobban az arcomba fésültem és hagytam, hogy szabadon a vállamra hulljon, nem szeretném, ha mindenki rajtam csámcsogna a suliban, mosoly meg tuti, hogy nem jön az arcomra, ahhoz valami varázslat kéne. Mire végeztem, jócskán eltelt az idő. Amikor az órára néztem az háromnegyed nyolcat mutatott. Szuper! már első tanítási nap elkésem! Ilyen az én stílusom. Felkaptam a táskámat és lesiettem a lépcsőn, futtában elköszöntem anyuéktól és kirohantam az ajtón. A kapuban szinte beleütköztem a lányokba. Először megütközve néztem rájuk majd leesett. Tegnap megbeszéltünk, hogy együtt megyünk ma suliba. Teljesen kiment a fejemből. Lesütöttem a szemem.
- Sziasztok... - mondtam kínosan - Mióta vártok itt?
- Egy ideje. - mosolygott Teresa - Kb ötször hívtunk. Elhagytad a mobilod?
- Jah... nem, bocsi, annyire sajnálom... - mentegetőztem - nem v olt valami jó éjszakám.
- Sel, nem haragszunk... - mosolygott Jenna, majd az órájára nézett - De indulhatnánk mert van kemény tíz percünk beérni.-nevetett, mire elindultunk a suli felé.
Lehajtott fejjel sétáltam a lányok mögött, ők pedig beszélgettek. Azt hiszem ez a lehető legjobb megoldás. A suli nem volt messze, mégis majdnem elkéstünk. Épphogy beértünk csengetésre és az ofővel egyszerre estünk be a terembe.
- Lám, lám ezt az évet is jól kezdik... - rázta meg rosszalóan a fejét Mrs Tendaw - Már első nap elkésnek, azt hiszem ebben az évben sem leszünk jóban. - hallottam a hangjában, hogy élvezi. Király, már a tanárok is rám fognak szállni. Lehajtott fejjel, karba tett kézzel vártam, míg Jenna unottan a körmeit nézegette, Teresa pedig eleresztett egy halk sóhajt. Na igen, ezt már harmadik éve játszuk el. Az ofő nagyon szeret minket. - Miss Night, valami gondja van? - kérdezte Mrs Elegem Van Már Belőletek.
- Nem, semmi, Tanárnő! - vágta rá Tesa - Leülhetünk?
- Menjetek. - dálaszolt a tanár nem tettetett undorral, mi meg elindultunk megszokott helyünk felé. A teremben három padsor van, soronként 7 egyszeméles paddal. Én az ablak felől szoktam ülni az utolsó előtti padban. Jenna szokott előttem, Teresa pedig a mellettem lévő padban ülni. Lassan hátramentem és felemeltem a tekintetem. Teljesen ledöbbentem. Valaki ült a helyemen. Egy srác... Szőkésbarna haja és barna szemei voltak. Gyönyörű csillogó szemei.Egészében véve nagyon helyes volt. Teljesen lefagytam, mióta szakítottam Markoval, nem éreztem ilyet. Olyan furcsa volt. Mintha láttam volna már valahol... Valamikor régen. De ez nem afféle boldog viszontlátás érzés volt. Valamiért libabőrös lettem és belül hallottam egy hangot, amiszerint tartsam tőle a távolságot. Két külön érzés viaskodott bennem. Csak álttam ott és néztem.
- Miss Grace, valami gondja van? - hallottam az ofő rikácsoló hangját, ami kizökkentett a gondolatmenetemből.
- Nem semmi gond, tanárnő. - válaszoltam.
- Akkor helyet foglalna? Szeretném elkezdeni az órát, amit maguk miatt most sem lehet. - forgatta idegesen a szemét. 
Ledobtam magam a leghátsó padba, ami általában üresen szokott maradni, és az előttem ülő helybitorlót figyeltem.
- Köszönöm. - mondta cinikusan, majd belekezdett a mondandójába. A szokásos évkezdő szöveg helyett azonban most mást kezdett el mondani.- Elsőként, szeretném bemutatni az új osztálytársatokat-mutatott a szőkés srácra - Nathaniel Morgan. - ismét belém nyillalt a gondolat, hogy valahonnan ismerem. Olyan Dejavú érzésem volt és nem tudom, hogy miért...